Remek I. világháborús játék jön, ez itt a Battlefield 1
Az I. világháborúban játszódik majd a Battlefield-széria következő része.
Az I. világháborúban játszódik majd a Battlefield-széria következő része.
Száz éve, 1916. február 21-én kezdődött az első világháború egyik legnagyobb csatája az észak-franciaországi Verdun városánál. A német támadást hamarosan megállították a franciák, majd év végére visszaszerezték az elvesztett területeket. Csaknem két és fél millió katona vett részt az összecsapásban, a halottak száma elérte a háromszázezret, és még legalább ennyien sebesültek meg.
A száz éve kezdődött nagy világégés a korabeli reklámipart is tematizálta: a katona reklámarc lett, a pezsgősüveg tarackágyúvá vált. A háborús reklámok száma 1915-16 környékén tetőzött, 1918-ra viszont már csak elvétve találhatunk rajzolt katonákat az újságokban – addigra már mindenkinek elege lett az öldöklésből. A Vasárnapi Ujság 1914 és 1918 közötti hirdetéseiből válogattunk.
Összesen tizennyolcezer darab kekszből építik fel azt a műalkotást, amellyel az első világháború halottaira emlékezik Kingsley Baird új-zélandi művész Drezdában. A Stela nevű műemlék utolsó ötszáz építőkövét pénteken sütötték meg. A kész alkotást július 12-től mutatják be a német hadsereg drezdai Hadtörténeti Múzeumában.
Az első világháború hősi halottainak emlékét őrző gúla alakú emlékmű évtizedekig ismeretlen volt a nagyközönség előtt. Két évvel ezelőtt magyar kutatók találtak meg.
Az első világháború kirobbantásáért felelősnek tartott merénylő szobrát Emir Kusturica leplezte le Tovarisevo faluban. Princip száz évvel ezelőtti lövése nem csak az ő életét változtatta meg, hanem minden szerbét, aki akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területén élt – mondta az avatáson egy szónok. Kusturica filmet készít Princip életéről.
Komoly, a birodalom további sorsát nagyban befolyásoló hibát követett el a brit vezetés, mikor 1914-ben belépett az első világháborúba - állítja egy tekintélyes történész. Niall Ferguson szerint Nagy-Britannia megtehette volna, hogy kivár, és még az sem rengette volna meg tengeri és pénzügyi erejét, ha a kontinensen győznek a németek. Nagy-Britanniában élénk vita dúl arról, hogyan is értelmezzék a száz évvel ezelőtti kitört háborút: félresikerült mészárszékként, vagy jogos, dicsőséges hadjáratként.
Majdnem száz évvel az első világháború kitörése után még mindig felmerül a „Ki a felelős?” kérdés. Szerbiában például nagy erőket mozgósítanak, hogy bizonyítsák, nem a szerb nacionalizmus és Gavrilo Princip pisztolya robbantotta ki a világégést, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia vezetői akarták a háborút. Történész szerzőnk szerint viszont semmi meglepő nincs abban, hogy Ausztria-Magyarország készült a háborúra, de már 1913-ban lett volna alkalma kirobbantani azt, ha valóban akarta volna.
Civil szervezetek és az önkormányzatok pályázhatznak az első világháború századik évfordulójára szánt pénzekre. Az első világháborúban több mint 350 ezer magyar honvéd halt meg 1914 és 1918 között.
Idén van a 100. évfordulója az első világháború kirobbanásának, a legtöbb érintett országban már év elejétől zajlanak a megemlékezések. A naponta 6 ezer katona halálát követelő vérontás nem csak rengeteg emberéletet vitt el, hanem nagyon komoly pénzmennyiséget is. Egyes államok még most is fizetik akkor felvett hiteleiket.
A londoni Tower körüli pipacsrengeteggel emlékeznek Angliában az első világháborúban elesett katonákra. A vár körüli rétet, az egykori várárok területét borították be pálcára tűzött kerámiapipacsokkal. A virágokat Paul Cummins brit művész készítette.
A házelnök szerint a száz éve kezdődött háború csak katonailag ért véget, mentálisan még mindig tart.
Vasárnap kezdődnek az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából tartandó megemlékezések, az állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvénye hétfőn lesz az Operában.
Kelet-Európában tulajdonképpen nem 1914-től 1918-ig, hanem 1912-től, az első Balkán-háborútól 1921-ig, a lengyel-szovjet-orosz határ stabilizálódásáig tartott a háború - véli Pók Attila professzor, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, aki egy minap lezajlott szarajevói konferencián képviselte a magyar történészeket.
Korabeli érmék, amelyeket a Kisfaludi Strobl Zsigmond 1934-es, első világháborús emlékművének felújítása során előkerült időkapszulában találtak a nagykanizsai Thúry György Múzeum munkatársai.
Belgrád mellett vesztegel a Bodrog nevű magyar hajó, amelynek ágyúlövésével elindult az első világháború, és amely az Osztrák-Magyar Monarchia egyik titkos támadását is vezette.
Az első világháborúban jégbe fagyott katonák holttestei bukkantak elő az olaszországi Trento tartományban, ahol négy éven át hófödte hegyoldalakon harcoltak egymással Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia seregei.
Napok óta tart a vita a szerbiai és a főleg magyar, illetve osztrák történészek között az úgynevezett Potiorek-levél kapcsán. Egyes szerb tudósok ezzel akarják bizonyítani, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia már több mint egy évvel az első világháború kitörése előtt készült a háborúra, míg a külföldi kutatók szerint nem kell ekkora jelentőséget tulajdonítani a dokumentumnak.
Közös megemlékezést tart a német és a francia államfő idén augusztusban az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából.
Egy most előkerült, 1913-as levél szerint az Osztrák-Magyar Monarchia már azelőtt készült a nagy háborúra, hogy Gavrilo Princip meggyilkolta volna az osztrák trónörököst, Ferenc Ferdinándot.